Generációkon átívelő tudás birtokában

Az ENTERV Kft. építészmérnök ügyvezetőjének családja több generációra visszamenőleg örökre elköteleződött az építészetnek. Régen az építőtől a palléron át a tervezésig szinte minden szakmát ismernie kellett annak, aki ezt a hivatást választotta. Körtvély Zoltán ugyancsak építész édesapjától, Körtvély Sándortól nem csak a tervezés fortélyait leste el, de megtanulta azt is, hogy néha bizony pedagógia célzattal kézbe kell vennie a tervezőnek is a szerszámokat, ha a szakik nem az elvárható minőségben dolgoznak. A cégvezető az 1994-es alapítás idején még középiskolás volt, majd a főiskolás és egyetemi évek után még sok területen edzette tudását-dolgozott szakminisztériumban, vezetett projektmenedzserként óriásberuházásokat is. Körtvély Zoltán. Vele beszélgetünk most.

Az ENTERV mai formájában több évtizede foglalkozik épülettervezéssel, belsőépítészeti tervezéssel és projektmenedzsmenttel. Igen tekintélyes múlt áll a cég mögött. Összefoglalná ennek a majd’ harminc évnek a történetét?

Az ENTERV szellemi jogelődjének nevezhető építész irodát édesapám alapította, aki Borsod megyében lett nagyon megbecsült és sokat foglalkoztatott tervező, főépítész. Ebből a cégből alakult 2004-ben az ENTERV Kft., amelyet a tavaly bekövetkezett haláláig együtt vezettünk. Szülői tanácsra nem tervező építészként kezdtem dolgozni, hanem nagyberuházások lebonyolításával foglalkoztam, ahol megismertem a beruházói oldalt is, hogy mit és milyen szempontokat figyelembe véve kell majd a későbbiekben terveznem. Édesapám hitvallása szerint ugyanis: hogyan tudna olyasvalaki tervezni, aki nem volt még kint a terepen? Másik hitvallása volt, hogy nagy léptékben csak kiemelkedő projektek közelében lehet megtanulni gondolkodni. Közel tíz évet töltöttem el a bankszektorban, később egy minisztériumban, valamint állami cégek vezetésével, ahol igazán nagy projektek közelében dolgozhattam. Eközben persze – lehetőségeim szerint – visszadolgoztam a családi cégbe, ahol az építészeti tervezési feladatok jelentették a legnagyobb örömöt. A cég 30 éves története a bizonyíték arra, hogy a tervezésen kívül projekt lebonyolítással, műszaki ellenőrzéssel, belsőépítészettel és egyéb, vonatkozó területekkel is probléma nélkül képesek vagyunk megbirkózni.

Arthitecture and more – így fogalmazza meg önnön programját a cég. Mi az a többlet, amit a megrendelőknek nyújtani tudnak?

Ma nem elegendő, hogy valaki csak jó építész legyen, vagy jó menedzseri képességekkel bírjon. Mindkettőben eredményesen kell teljesíteni, ha valaki fejleszteni akarja önmagát és a céget egyaránt. Régen előfordult, hogy egy építkezés akár egy építész-életpályával is összekapcsolódott, ma egy projektre jó, ha fél éve van az építészeknek. A menedzseri és építészeti feladatok eloszlásában egy projekten belül nagyjából 80-20 százalék az arány, és természetesen nem az építészet javára. Önmagamra menedzser építészként tekintek, és a céget is ennek rendelem alá. A megrendelő mindenre, ami régebben még extra dolognak, különlegességnek számított – például a digitális látványtervek, kisfilmek, BIM stb. – ma már evidenciaként tekint. Az építészet – mint oly sok más szakma is – annyira összetetté vált, hogy az építész egymaga már nem tudja az egyre bonyolultabbá váló feladatokat jól és időre elvégezni. Ehhez egyre nagyobb létszámú csapatra van szükség, amit menedzselni kell. A megrendelőt rengeteg tanáccsal kell ellátni, amihez nem csupán felkészültség, de egyfajta belelátási képesség is szükségeltetik. Mivel nagyon sokáig dolgoztam a beruházási oldalon is, könnyen bele tudom magam képzelni a megrendelő helyébe, és ez felgyorsítja a közös munkát. Elfogadom az ötleteket és a javaslatokat, együtt próbálunk dolgozni és egymást lehetőség szerint a jó irányba formálni a tervek véglegessé válásának folyamán. És akkor még nem érintettük azt a kérdést, hogy a kivitelezővel az irodának kell tartania a kapcsolatot, a megrendelő ugyanis csak a végeredményre kíváncsi, az oda vezető út buktatóitól nekünk kell őt megóvnunk.

Egészen meghökkentő az a változatosság léptékben és funkcióban, amit az iroda portfólióját böngészve tapasztalhatunk. Ezt a sokszínűséget csak nagyon felkészült és tapasztalt tervezőkkel lehet menedzselni. Milyen az ENTERV csapata?

Az irodavezető építész kollégám Geiszter Róbert, aki több évtizedes szakmai tapasztalatot szerzett a legnagyobbnak számító magyarországi és németországi építészirodákban. A tervező kollégák szakmai irányításáért ő felel. Csapatunk legújabb tagja az operatív igazgató, aki az összes felmerülő és megoldandó cégfejlesztési és innovációs feladatot igyekszik levenni a vállunkról. A tervező csapatunkban megtalálhatóak a már évtizedes tapasztalattal bíró, illetve fiatal, az egyetemről kikerülő, az újat befogadni akaró és képes kollégák egyaránt. A menedzseri-építész feladatokat én viszem a cégen belül, de próbálok lehetőség szerint a lehető legtöbbet építésznek is maradni. Ehhez az egyik legfontosabb támaszom a kezdetektől fogva a gazdasági vezető, aki ügyel arra, hogy a pénzüggyel kapcsolatosan jelentkező tömérdek feladat a lehető legkevésbé terheljen engem. Korábban főépítészként, jelenleg Budapest egyik kerületében tervtanácsi tagként végzett munkáimra úgy tekintek, melyek nagyon fontos részei a komplex látásmódom fejlesztésének, hogy minden pillanatban meg tudjak felelni a kor változó kihívásainak.

Nyilván nem könnyítem meg a dolgát, ha megkérdezem: melyik munkájukra a legbüszkébbek?

Ez tényleg nem könnyű kérdés egy építész számára. Talán mindig az, amivel éppen foglalkozunk, hiszen ha visszanézek egy épületünkre, mindig az jut eszembe, hogy mit csinálnék már egy kicsit másként, jobban. Talán ez az állandó, nyughatatlan, szűnni nem akaró mindig jobbra törekvés viszi előre az építészt, az építészetet. Könnyebbé teszi viszont a dolgot, ha két olyan projektet választok, amelyekre édesapám is nagyon büszke volt. A 2006. évi Építőipari Nívódíjat az ENTERV Kft. kapta meg az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozó Vörös- tói Látogatóépület és a Baradla-barlang rehabilitációjáért, mint mérnök lebonyolító. A másik projekt a Balatonszemesre tervezett és megépült 22 lakásos apartmanház, melyre utolsó közös munkánkként tekintek. Minden évben eltöltünk pár hetet itt a családommal, és nagyon jó érzés, hogy az ott lakóktól menynyi pozitív visszajelzést kapunk.

A közelmúltban adták át egyik legújabb belsőépítészeti munkájukat, a British Telecom Group új irodáját, amely a debreceni Forest Center irodaparkban k.szült. Nem csak méretét – több mint 3500 m2 – de a tervezés körülményeit figyelembe véve is bonyolult lehetett a feladat. Milyennek ítéli meg az angol társtervezőkkel való közös munkát?

Az ENTERV fi tout generáltervezésre kapott megbízást, ezért a belsőépítészeti designkoncepció tovább tervezésén kívül a vonatkozó szakági tervezések koordinálását is mi folytattuk le. Több fordulós szűrés után bíztak meg minket a feladattal, ahol komoly támogatást kaptak a tervezők az operatív testülettől. Az angliai tervezőcég munkatársai az előzetes koncepcionális terveket kellő alaposággal és szakértelemmel készítették el, így a közös munka nagyon gördülékenyen folyt. A magyarországi tulajdonossal, melyet Csiki László képviselt – aki maga is építész és nagy tapasztalattal bír a fi tout kiépítések területén – könnyebb volt a kommunikáció és gyorsabb a szándékok megértése, valamint a British Telecom által megbízott lebonyolítóval is gyakorlatilag problémamentesen haladt a közös munka. A távolság ellenére, a TP Bennett munkatársai a lehető leggyorsabban válaszoltak a kérdéseinkre. Bonyolultnak talán csak az volt mondható, ami ilyen jellegű tervezések esetén mindig jelentkezik, hogy a magyarországi szabványoknak, előírásoknak megfelelően kellett az angol iroda által megálmodott koncepciót kiviteli tervekbe önteni, valamint természetesen a tervezési idő, ami mindig szorít a fitout tervezések folyamán.

A British Telecom már a budapesti irodája tervezésekor a legtöbb figyelmet a Z generáció szokásainak munkahelyi adaptálására helyezte, vagyis a rugalmas térhasználat, a hibrid munkavégzés és a teams connect típusú kommunikációs kapcsolatok létrehozásának megteremtésére. Ezt a tervezési koncepciót vitte tovább a debreceni iroda is?

Teljes mértékben. Mi is sokat foglalkozunk ezzel a témával, hiszen a pandémia következményeként az irodapiacon is teljesen új igények lépnek fel a tervezés során. A meglévő irodák ugyanis még nem a jelenlegi igények alapján épültek. Ebben a tekintetben a British Telecom elől jár, hogy megfeleljen a Z generáció elvárásainak.

Milyen közvetlen és távolabbi feladatok várnak a cégre?

Közvetlen feladataink közé tartozik az intenzívebb piacra lépés megteremtése, valamint haladnunk kell a korral, nem maradhatunk le az új technológiák bevezetéséről sem. Jelesül a mesterséges intelligencia alkalmazása egy nagyon izgalmas terület, és a hazai építész cégek közül az ENTERV elsők között próbálkozik az MI bevezetésével egyes tervezési fázisok lefedésére. Az MI egy eszköz, ami elképesztő adatbázishoz fér hozzá, azt szinte valós időben képes feldolgozni a megadott szempontok szerint, és ezzel hatékonyabbá és pontosabbá teheti a munkánkat. De azt nem gondolom, hogy a művészi kifejezést elvehetné az alkotótól, ez nem generál félelmet bennünk. Fontos jövőbeli feladatnak tartjuk az iroda aktívabb részvételét a kutatás-fejlesztési munkákban. Jelenleg közösen dolgozunk több fiatal szakemberrel egy újdonságnak számító zöldtetős rendszer kidolgozásán. Távolabbi célunk, hogy az ENTERV munkatársait kreatív és izgalmas feladatokkal lássuk el, hogy nálunk válhassanak majd igazi nagybetűs építészekké, miközben figyelemmel kísérjük a Z generációnak a fenntarthatósághoz és a digitalizáció újabb és újabb aspektusaihoz kapcsolódó igényeit.